2009. febr. 20.

a meredekedő lejtő, avagy made in Hungária

A cím azért megtévesztő, mert ebben a bejegyzésben két egymástól független dolgot fogok érinteni. Egyrészt lényegében kommentár nélül elmesélem, mit mond Katainen legfrissebben a gazdasági visszaesésről (Finnországban inkább beszélnek tapasztalatom szerint visszaesésről, megtorpanásról - taantuma - mint válságról).
Az yle (a finn közszolgálati) cikke szerint Katainen (aki amúgy igazi kelet-európai tempóval úgy próbálta javítani a pozícióit a napokban, hogy bejelentette, a bevándorlási kérdésről beszélni kell, mert szomorúan tapasztalja, hogy azok, akik előveszik a témát könnyen megbélyegződnek) találkozván a foglalkoztatáspolitikában érdekelt szervezetek vezetőivel úgy nyilatkozott, a kormány a feltételezettnél meredekebb lejtőre rendezkedik be a gazdaság visszesését illetően. Arra kérte a szervezeteket, hogy legyenek készen gyors szerkezeti változásokra. Az illető szervezetekben a támogatások megvágásától tartanak.
Amúgy január végén mintegy két százalékos visszaeséssel számolt a pénzügyminisztérium 2009-re (GDP), de a horrorszcenárióként jelzett - legalább - négy százalékos visszaesés látszik megvalósulni most, egy hónappal később.
Jövő hétre várják, hogy Katainen felvázolja, milyen szerkezeti változtatásokat tervez.
Ettől teljesen független, de nem akartam neki saját bejegyzést szentelni, hogy megnéztük tegnap (tévedés volt, én vagyok a hibás) a made in Hungária néven futó filmet. Sokat gondolkoztam azon, hogy lehetne frappánsan, esetleg intellektuális fikázásba csomagolva elmesélni az élményt, de egyre csak a fos, szar, fing szavak jutottak eszembe először ebben a sorrendben, majd úgy, hogy fing, szar, fos. Ezt tovább nem variálnám. Annyi idősík (zene, történet és kulisszák) csúszik össze, hogy nekem végig zúgott a fejem. Valaki itt nagyon nem használta a kis buksiját. További élményem, hogy Fenyő számai, amik nyolc éves koromban olyan szórakoztatóknak tűntek, egy rosszul kidolgozott vizuális anyag fölött túl vékonyak ahhoz, hogy befedjenek bármit is. Ennek szigorúan ellentmond, hogy én egy sor kiváló színészi játékot láttam, tényleg kimondottan sokat. A főszereplő (Szabó Kimmel Tamás) szerintem egészen kiváló, előtte és társai előtt meghajolok.