2009. okt. 28.

A frakcióvezető esete a helsinki tömegközlekedéssel, avagy a messziről jött ember milyen messziről is jön?

Már megint nem írtam hónapok óta (őszintén megmondom, magam sem tudom, mikor írtam utoljára), és megint az a helyzet, hogy rengeteg a dolgom, ezért éppen most a legkevésbé racionális, hogy blogoljak. Van viszont több pihenő, félbehagyott bejegyzésem.
Hanem azonban, a napokban - hazafele tartván - szerencsém volt az inforádió arénájában Tarlós István fővárosi frakcióvezetőt hallgatni. Arra nem terjeszkednék ki, hogy mennyire zavaros dolgokat mondott arról, hogy ő akkor most a Fidesz következő főpolgármester-jelöltje vagy nem-e, sőt, egy picit megkérdőjelezte az újságíró lehetőségét és jogát, hogy egy ilyen kérdésben tőle választ várjon, de mondom, bármennyire is tanulságos beszélgetésfoszlányról van is szó, nem tartozik semmilyen módon a blog tematikájába.
Elmesélte viszont, hogy járt Varsóban és Helsinkiben, ahol neki a helyi főpolgármesterek cáfolták, hogy a közöségi közlekedés fenntartásában állami pénz szerepet játszana, ellentétben azzal, ami a fővárosi kommunkációban állandóan hallható. Úgymond, nagy félretájékoztatási machinációt leplezett le ezeken a látogatásokon. Engem természetesen a varsói eset kevésbé érdekel, kicsit körülnéztem Helsinki kapcsán. Fordítanék először is egy hírt egy finn oldalról:
A tömegközlekedés támogatása alacsony mértékű az YTV-területen (Pääkaupungin Yhteistyövaltuuskunta: Fővárosi Együttműködési Bizottság - kb. A fővárosi agglomeráció városainak közös szerve.)
A főváros és környéke közlekedése lényegesen kevesebb támogatásban részesül, mint az európai metropolis-területek általában. Az információ az európai metropolisok tömegközlekedési szervezete, az Emta felméréséből származik.
Az YTV-terület négy városa, azaz Helsinki, Espoo, Vantaa és Kauniainen tömegközlekedése működési kiadásaiból 44%-ot fednek le a városok támogatásával. A többi részt az utasok fizetik jegyek/bérletek formájában.
Az Emta barométerében szereplő metropolis-területek esetében a társadalmi hozzájárulás átlagosan 52%, vagyis a bő fele a kiadásoknak. Az információk 2004-re érvényesek.
A legtöbb metropolis-területen, és különösen a fővárosokban az állam viszi a fő felelősséget a tömegközelekedés szubvencionálásában. A finn főváros-környék kivétel, mert ott a közpénzből fizetett támogatást a város biztosítja.
Helsinki belső közlekedésében a közpénzből fizetett támogatás közel 50%, Espoo, Kauniainen és Vantaa esetében afölött van. Az YTV-városok közötti regionális vonalak esetében a szubvenció kb. 30%. Az YTV-terület tömegközlekedése összeadva a szubvenció bő 40%. A közpénzből származó támogatás az európai városok esetében jelentősen változik. A legmagasabb Ansterdamban, Párizsban és Prágában. Ezen városok mindegyikében a társadalmi szubvenció több mint 60%-a a működési kiadásoknak.
Az YTV-területtel megegyező nagyságrendű a tömegközlekedés támogatása Londonban és Sevillában. Oslóban a szubvenció mintegy 38%. A legalacsonyabb támogatási érték, 21%, Cadiz metropolis-területén találhatóü Spanyolországban.
Stockholm területén a tömegközlekedés szubvenciója kereken a fele a működési kiadásoknak. 50% fölött van egyebek között Barcelonában, Brüsszelben, Madridban, Lyonban és Valenciában.
Az Emta barométerében 24 európai metropolis-terület volt, az infromációk 2004-ből származnak.
Természetesen a fenti szöveg pontos értelmezéséhez tudni kellene, hogy hol mit számolnak "működési kiadásnak", továbbá az sem mindegy, hogy a szubvencionálás milyen formában történik. De a jelen szempontból ezeknek a kérdéseknek nincs jelentősége. Semmi kétségem sincs afelől, hogy Tarlós frakcióvezető valóban feltett egy ilyen kérdést, és biztos, hogy erre választ is kapott, hát persze. Azért kiváncsi lennék rá, hogy ezek a szavak milyen nyelven hangzottak el, és pontosan hogy hangzottak. Két dolog azonban a fenti szövegből világos. Az egyik, hogy egyrészt a városi tömegközlekedés egész Európában szubvencionális alapon működik, erre nézve vannak felmérések, amelyek nyilván a főváros legnagyobb frakciója vezetősége számára is elérhetők, és hogy ezek ugyan esetenként változók, de nem egy lehetetlenül széles sávban mozognak. Az is világos, hogy egy több országra vonatkozó felmérés adatait nem lehet egyetlen példával semmissé tenni, ezt még a megfelelő indulat és a szokásos inszinuációk bedobása sem teszi lehetővé. A másik, hogy formailag lehet igaznak tekinteni az állítást, hogy Helsinkiben nem állami támogatással tartják fent a tömegközlekedést (amúgy a buszközlekedés azt hiszem magánkézben van, de ennek utána kéne nézni pontosan), de adófizetői szempontból korlátozott jelentősége van annak, hogy melyik közösségi zsebből fizetik - Finnországban amúgy a községek/városok (van belőlük összesen kevesebb, mint Magyarországon város) finanszírozása másmilyen. Mindenesetre azóta is minden évben, a jegybevételekkel többé-kevésbé megegyező nagyságú "tarifatámogatást" nyújt a város a közlekedési vállalatnak.
Az a kérdés (a régi dilemma szerint), hogy Budapest esélyes következő főpolgármestere vajon tájékozatlanul megy tárgyalni más fővárosokba, vagy netán hiányos információkat tár a köz elé (azt, hogy esetleg nem bontaná ki az igazság minden elemét, azt fel sem tételezem).

2009. márc. 5.

maga csúnya

Úgy érzem, valamivel könnyítenem kell a tegnapi blogbejegyzésemet, szerintem túlzott mértékben magán viseli kedélyállapotom jellemzőit. Azóta a inforadio végképp kihúzta nálam a gyufát, el vagyok rajtuk képedve, tényleg nem tudom, mit gondolnak. De ennek itt most nincs helye.

Puffogásom másik frekventált kiváltóján (bizonyos sajtótermékeket egyáltalán nem olvasok, ezek felsorolásától eltekintek), a zindexen olvastam ma egy tudósítást a Manchester United és a Newcastle meccséről (http://sportgeza.hu/futball/2009/03/05/1255517/). Ugyan a sportgéza éppen az utóbbi napokban lavírozta magát egész bravúrosan olyan helyzetbe, hogy kénytelen volt hosszasan mosakodni (http://sportgeza.hu/sport/marodiaklistaja/2009/02/25/hogyan_valt_szavay_agnes_teniszturistava_/ volt az eredeti post, amit először némi javítgatás http://sportgeza.hu/tenisz/blog/2009/02/26/arn_haralmas_meccsen_kapott_ki_venus_williamstol/ , és végül - felteszem, hogy némi fenyegetés, de legalábbis határozott felszólítás eredményeképp - http://sportgeza.hu/sport/marodiaklistaja/2009/03/03/1254843/ helyreigazítás követett. Én azt hiszem, hogy ez így kínos.
Na de semmi ilyen kifogás nincs a focihírrel kapcsolatban, ellenben egy apró részlet elgondolkodtatott. Ti. a magyar újságíró úgy értékeli a szópárbajt (“Your style of football is s**t". “Well you are ugly"!), hogy "ilyet általában a grundon lehet hallani, tízévesektől". Leellenőriztem, ezt nem a Sun gondolta így, hanem az index, és szerintem itt egy tévedés van. Véleményem szerint a valóban gyerekesnek ható "ti szarul játszotok" felvetésre a Newcastle védője kitűnő riposzttal válaszolt.
Biztosan mások számára is ismert a "Dehát ön részeg" "Maga meg csúnya, és én holnapra kijózanodom" - anekdota. Az ilyenekről nehéz komolyabb kutatás nélkül biztosra mondani, hogy honnan származnak, álítólag ezt Churchill mondta egy Bessie Braddock nevű hölgynek. Az illető egyébként angol baloldali politikus volt, sokszoros képviselő, aktív szakszervezeti munkás és a liverpooli helyi politikában is jelentős szerepet játszott.
Egyszóval, és ha feltételezésem helyes, akkor itt egy frappáns parafrázisról van szó, és éppen Cristiano Ronaldo kevéssé szofisztikált felütésére adott ironikus válasz. Ebben az esetben pedig a Sunból fordított tudósításhoz adott értékelés, bár biztos hozzátesz az eredetihez, gyökeres félreértésen alakul:)

2009. márc. 4.

izgatás

Sok-sok évvel ezelőtt volt szereném Istóczy Győzővel, a magyar politikai antiszemitizmus atyjával foglalkozni, nem is keveset. Ezzel nem foglalkoznék sokat, bár sok érdekes és fontos dolog elmondható lenne ennek kapcsán. Csak azért rángatom ide szakállánál fogva a jó öreg Győzőt, mert ugye az 1878-as btk-ban létezett a felekezet elleni izgatás tényállása. Győzőnk egyik fő tevékenysége éppen az volt, hogy elmagyarázza, ő nem felekezet ellen izgat (tehát nem tesz semmi büntethetőt). A mai magyar gyakorlat, amely szerint ki kellene tudni mutatni a gyűlöletkeltés és a rasszista erőszak közötti közvetlen összefüggést, szerény megítélésem szerint nevetséges, komolytalan, álszent és káros. Ehhez jön még kedvencem, a magyar sajtó, amely elöljár az "izgatás" popularizálásában és relativizálásában.
Különösen tetszetős, hogy (bocsánat az általánosításért) a szociálpszichológiai ismeretek teljes hiánya jellemzi a magas újságírótársadalmat és a nem szakmabeli közvéleményt egyaránt. Ezt azért említem itt, mert éppen ma hallgattam az egyébként szinte az egyetlen számomra értelmezhető módon működő szeriőz sajtóorgánum, névleg az inforádió egyik "hírét", ami már önmagában is kellemetlen élmény volt, de aztán még el is olvashattam a honlapjukon. Rémes. Nem elég, hogy a riporter nyilvánvaló butaságokat kérdez, de sikerült egy olyan lead-del ellátni a riportot, amit aztán a szöveg tételesen cáfol (ha valakinek kedvet csináltam hozzá, itt lesz: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-261388 ). Ennyit a puffogásról, felhúztam magam de rendesen ma máson is, elnézést.
Na most találtam én a finn bulvársajtóban egy hírt tegnap, amely egy önkormányzati képviselő viselt dolgaival, jelesül az ellene kezdeményezett büntetőper (népcsoport elleni izgatás) kapcsán született. Nem tudom, sikerül-e eléggé hangsúlyozni, hogy bulvárlapról van szó.
Olavi Mäenpää már korábban is kapott büntetést, mégpedig ha jól értem a blogjában leírt gondolataiért, összesen 41 napot ült börtönben. A kedden tárgyalt ügy két évvel ezelőttre megy vissza, amikoris a közszolgálati az apró pártoknak szervezett megjelenési lehetőséget a tévében, és egyenesben közvetített vita során (mint a "finn népi kékfehérek" képviselője - én se hallottam még róluk, de vicces) modott olyasmiket, amelynek eredményeként a kisebbségi "ombudsman" (nyilván megérne egy összehasonlítást a jogi szabályozás, de nem itt és nem most) feljelentése alapján az ügyészség eljárt.
Na de mi az érdekes. Szerintem érdekes, hogy a bulvárújság nem használja ki a lehetőséget arra, hogy elcsámcsogjon a konkrét kifejezéseken. Igaz, idézi a "szemétnép" kifejezést, de nem pontosítja, kikre vonatkoztatva hangzott el, és csak annyiban jelenik meg a kevéssé pallérozott Olavi szómenése, amennyiben a vád jellemzéséhez szükséges. A vád két pontra koncentrál, egyrészt az ügyész úgy ítéli meg, hogy a tényállás megvalósult "egész embercsoportok bűnözövé és a szociális biztonsággal (magyarul segélyek) visszaélőkké általánosításával" (elnézést a csúf mondatért, próbáltam megőrizni az erdetit), másrészt Olavink felvetette, hogy saját kezébe venné az igazságtételt (ide kellett neki a szemétnép). A vádat képviselő ügyész szerint nem kritikáról van itt szó, hanem gyűlöletbeszédről (megvallom, én itt találkoztam először a finnben a kifejezéssel). Mäenpää szándéka az volt, hogy másokban is olyan gyűlöletet ébresszen egyes népcsoportok iránt, amit ő is érez. Képzeljük el ezeket az érveket Magyarországon...
Meglátjuk, hogyan ítél a bíróság. A vádlott természetesen arra hivatkozik, hogy "normális politikai vitát folytatott", és az ügyész is jelzi, hogy egy választási beszéd a a szólásszabadság kitüntetett területe, ezeket kell a bíróságnak mérlegelnie. Ezzel együtt ez egy olyan környezet, ahol kimondjuk, hogy az általánosítás az egyszerűen tájékozatlanság és köznapi bunkóság és nem pedig releváns megközelítése bonyolult társadalmi problémáknak. Bizony, egy ilyen nyilvánosságban egyes "közírók" és "közszereplők", akik nálunk jól élnek és jól megélnek, labdába sem rughatnának, és még az elítélés veszélye is fenyegetné őket. Haj, boldog világ.

2009. febr. 20.

a meredekedő lejtő, avagy made in Hungária

A cím azért megtévesztő, mert ebben a bejegyzésben két egymástól független dolgot fogok érinteni. Egyrészt lényegében kommentár nélül elmesélem, mit mond Katainen legfrissebben a gazdasági visszaesésről (Finnországban inkább beszélnek tapasztalatom szerint visszaesésről, megtorpanásról - taantuma - mint válságról).
Az yle (a finn közszolgálati) cikke szerint Katainen (aki amúgy igazi kelet-európai tempóval úgy próbálta javítani a pozícióit a napokban, hogy bejelentette, a bevándorlási kérdésről beszélni kell, mert szomorúan tapasztalja, hogy azok, akik előveszik a témát könnyen megbélyegződnek) találkozván a foglalkoztatáspolitikában érdekelt szervezetek vezetőivel úgy nyilatkozott, a kormány a feltételezettnél meredekebb lejtőre rendezkedik be a gazdaság visszesését illetően. Arra kérte a szervezeteket, hogy legyenek készen gyors szerkezeti változásokra. Az illető szervezetekben a támogatások megvágásától tartanak.
Amúgy január végén mintegy két százalékos visszaeséssel számolt a pénzügyminisztérium 2009-re (GDP), de a horrorszcenárióként jelzett - legalább - négy százalékos visszaesés látszik megvalósulni most, egy hónappal később.
Jövő hétre várják, hogy Katainen felvázolja, milyen szerkezeti változtatásokat tervez.
Ettől teljesen független, de nem akartam neki saját bejegyzést szentelni, hogy megnéztük tegnap (tévedés volt, én vagyok a hibás) a made in Hungária néven futó filmet. Sokat gondolkoztam azon, hogy lehetne frappánsan, esetleg intellektuális fikázásba csomagolva elmesélni az élményt, de egyre csak a fos, szar, fing szavak jutottak eszembe először ebben a sorrendben, majd úgy, hogy fing, szar, fos. Ezt tovább nem variálnám. Annyi idősík (zene, történet és kulisszák) csúszik össze, hogy nekem végig zúgott a fejem. Valaki itt nagyon nem használta a kis buksiját. További élményem, hogy Fenyő számai, amik nyolc éves koromban olyan szórakoztatóknak tűntek, egy rosszul kidolgozott vizuális anyag fölött túl vékonyak ahhoz, hogy befedjenek bármit is. Ennek szigorúan ellentmond, hogy én egy sor kiváló színészi játékot láttam, tényleg kimondottan sokat. A főszereplő (Szabó Kimmel Tamás) szerintem egészen kiváló, előtte és társai előtt meghajolok.

2009. jan. 23.

közkívánatra

Miután százak és ezrek követelik, hogy fogjak újra blogoláshoz (ez persze költői túlzás, de mikor két, nem a legszorosabb ismeretségi körbe tartozó ember is azt mondta tíz percen belül, kár, hogy már nem frissítek, meghatódtam), úgy döntöttem, most, mikor minden korábbinál kevesebb időm lenne ilyesmit csinálni, újra belefogok.
Persze rengeteg minden írnivalóm lett volna, most a legfrissebbet írom meg.
Jyrki Katainen a finn politika ifjú titánja, azt hiszem korombeli, a Kokoomus néven futó konzervatív párt elnöke, a jelenlegi pénzügyminiszter, ma sajtótájékoztatót tartott.
Közbevetés: ez lehet, hogy egy külön postot igényelne, de ha már szóba került leírom itt.
Tehát: tudomásom szerint ezen nagyon sokat nem szoktak kombinálni azok se, akik értenek hozzá, én most itt arra hagyatkoznék, hogy szoktam tesztelni a finn választásoknál a választási robotot (Helsingin Sanomat), és itthon buzgón kitöltöttem a Progresszív Intézet tesztjét. Ezeket kiegészítve történeti ismereteimmel és a sajtóból szerzett információkkal, úgy képzelem van értelme annak, amit írni szándékozok.
Tehát még egyszer: a finn pártrendszer - történeti alakulása és a finn és a magyar politikai kultúra különbözése okán (ami történeti és éghajlati okokon kívül talán szoros összefüggést mutat a választási rendszer specialitásaival - ácsi: itthon az egyetlen kiút a finn választási rendszer adaptálása!) - jelentősen különbözik a számunkra megszokottól. Anélkül, hogy az ismertetésbe belemennék, továbblibbenek arra a kérdésre, amiről beszélni szeretnék: hogy tudniillik a finn Kokoomus, amely, akár a FIDESZ-MPP, szintén az Európai Néppárt tagszervezete, hogyan lenne elhelyezhető a magyar párttérben. A dolog gazdasági-ideológiai vetületét tekintve: a Kokoomus rég bezárta (volna) azokat a szárnyvonalakat, bezárta (volna) azokat a kórházakat, kiszervezte és magánosította (volna) azokat a városi hőközpontokat, amelyekért a FIDESZ élőláncokat szervez. Erre kár több szót vesztegetni, a FIDESZ jellegzetesen baloldali gazdasági programjával szemben a Kokoomus jellegzetesen jobboldali gazdasági filozófiát űz (ez persze ennél bonyolultabb, mert a mostani Kokoomus jellegzetes posztmodern-populista vonásokat is mutat, és a finn konszenzus-politika nyomán a gazdasági programok sincsenek halálosan távol egymástól és a középtől, de mindenesetre ez a politikai közép sem ott van, ahol nálunk). Kulturális értelemben a FIDESZ globalizáció-, EU-, Nyugat-, stb- szkepszise, nemzeti partikularizmusa, vidékközpontúsága inkább a kisebb populista pártokkal (Perussuomalaiset - "bázisfinnek", ill. a baloldali-konzervatív kereszténydemokraták) és az agrárpártban gyökeredző centrumpárttal (Keskusta) rokonítható. A Keskusta természetesen a Liberális Unióban tag, és európai képviselői a liberális frakcióban tevékenykednek, ami bizonyos esetekben (Paavo Väyrynen!!!) kimondottan komikus. Ha azt mondjuk, hogy az MDF-nek van koherens programja, akkor az nem esne ettől (a Kokoomus-tól) messzire, de ezt macerás állítani. Slusszpoén: ha szadeszes válaszokat adok a HS választási robotján, akkor Kokoomus-os és zöld párti képviselőkkel fogok egy brancsba kerülni, megítélésem szerint az SzDSz pontosan a két párt közé kerülne a politikai palettán, mert gazdasági értelemben inkább a konzervatívokhoz, kulturális értelemben inkább a zöldekhez állnak közelebb.
Akkor rátérnék a post témájára. Katainen elmondta, hogy a javában zajló krízis (magyarul az alakulása és a kimenetele) nagyon nehezen megjósolható. Szerinte a helyzet annyira bizonytalan, hogy nem lehet pontos előrejelzéseket adni. Ami biztosnak látszik, hogy a finn gazdaság 2%-kal legalább csökken az évben. A pótköltségvetésben 1,6 milliárd eurós kiesést számolnak a jövedelemadók terén. 30 milliárd euróra becsülte azt a mennyiséget (erre az évre öt milliárdra), amit a következő években a finn költségvetésnek hitelben fel kell vennie. Ezt főképpen azért, mert az adócsökkentés másként nem finanszírozható (ha valaki érti, hogy mi az adócsökkentés értelme, ha nem finanszírozható, az magyarázza el kommentben). Sajnálja azokat, akik elvesztik a munkájukat, de milyen jó lesz azoknak, akiknek nő a jövedelmük az adócsökkentés és a viszonylag jelentős béremelkedés miatt, miközben az árszint visszaesik.
Hangsúlyozta, hogy finn állami eszközökkel nem lehet a krízisből kilábalni, mert a nemzeközi piacoknak kell magukhoz térni. Nem lesz adóemelés sem fűnyíró, de szerkezeti változtatások szükségesek. Hm. Érdekes dolgok ezek.