2009. jan. 23.

közkívánatra

Miután százak és ezrek követelik, hogy fogjak újra blogoláshoz (ez persze költői túlzás, de mikor két, nem a legszorosabb ismeretségi körbe tartozó ember is azt mondta tíz percen belül, kár, hogy már nem frissítek, meghatódtam), úgy döntöttem, most, mikor minden korábbinál kevesebb időm lenne ilyesmit csinálni, újra belefogok.
Persze rengeteg minden írnivalóm lett volna, most a legfrissebbet írom meg.
Jyrki Katainen a finn politika ifjú titánja, azt hiszem korombeli, a Kokoomus néven futó konzervatív párt elnöke, a jelenlegi pénzügyminiszter, ma sajtótájékoztatót tartott.
Közbevetés: ez lehet, hogy egy külön postot igényelne, de ha már szóba került leírom itt.
Tehát: tudomásom szerint ezen nagyon sokat nem szoktak kombinálni azok se, akik értenek hozzá, én most itt arra hagyatkoznék, hogy szoktam tesztelni a finn választásoknál a választási robotot (Helsingin Sanomat), és itthon buzgón kitöltöttem a Progresszív Intézet tesztjét. Ezeket kiegészítve történeti ismereteimmel és a sajtóból szerzett információkkal, úgy képzelem van értelme annak, amit írni szándékozok.
Tehát még egyszer: a finn pártrendszer - történeti alakulása és a finn és a magyar politikai kultúra különbözése okán (ami történeti és éghajlati okokon kívül talán szoros összefüggést mutat a választási rendszer specialitásaival - ácsi: itthon az egyetlen kiút a finn választási rendszer adaptálása!) - jelentősen különbözik a számunkra megszokottól. Anélkül, hogy az ismertetésbe belemennék, továbblibbenek arra a kérdésre, amiről beszélni szeretnék: hogy tudniillik a finn Kokoomus, amely, akár a FIDESZ-MPP, szintén az Európai Néppárt tagszervezete, hogyan lenne elhelyezhető a magyar párttérben. A dolog gazdasági-ideológiai vetületét tekintve: a Kokoomus rég bezárta (volna) azokat a szárnyvonalakat, bezárta (volna) azokat a kórházakat, kiszervezte és magánosította (volna) azokat a városi hőközpontokat, amelyekért a FIDESZ élőláncokat szervez. Erre kár több szót vesztegetni, a FIDESZ jellegzetesen baloldali gazdasági programjával szemben a Kokoomus jellegzetesen jobboldali gazdasági filozófiát űz (ez persze ennél bonyolultabb, mert a mostani Kokoomus jellegzetes posztmodern-populista vonásokat is mutat, és a finn konszenzus-politika nyomán a gazdasági programok sincsenek halálosan távol egymástól és a középtől, de mindenesetre ez a politikai közép sem ott van, ahol nálunk). Kulturális értelemben a FIDESZ globalizáció-, EU-, Nyugat-, stb- szkepszise, nemzeti partikularizmusa, vidékközpontúsága inkább a kisebb populista pártokkal (Perussuomalaiset - "bázisfinnek", ill. a baloldali-konzervatív kereszténydemokraták) és az agrárpártban gyökeredző centrumpárttal (Keskusta) rokonítható. A Keskusta természetesen a Liberális Unióban tag, és európai képviselői a liberális frakcióban tevékenykednek, ami bizonyos esetekben (Paavo Väyrynen!!!) kimondottan komikus. Ha azt mondjuk, hogy az MDF-nek van koherens programja, akkor az nem esne ettől (a Kokoomus-tól) messzire, de ezt macerás állítani. Slusszpoén: ha szadeszes válaszokat adok a HS választási robotján, akkor Kokoomus-os és zöld párti képviselőkkel fogok egy brancsba kerülni, megítélésem szerint az SzDSz pontosan a két párt közé kerülne a politikai palettán, mert gazdasági értelemben inkább a konzervatívokhoz, kulturális értelemben inkább a zöldekhez állnak közelebb.
Akkor rátérnék a post témájára. Katainen elmondta, hogy a javában zajló krízis (magyarul az alakulása és a kimenetele) nagyon nehezen megjósolható. Szerinte a helyzet annyira bizonytalan, hogy nem lehet pontos előrejelzéseket adni. Ami biztosnak látszik, hogy a finn gazdaság 2%-kal legalább csökken az évben. A pótköltségvetésben 1,6 milliárd eurós kiesést számolnak a jövedelemadók terén. 30 milliárd euróra becsülte azt a mennyiséget (erre az évre öt milliárdra), amit a következő években a finn költségvetésnek hitelben fel kell vennie. Ezt főképpen azért, mert az adócsökkentés másként nem finanszírozható (ha valaki érti, hogy mi az adócsökkentés értelme, ha nem finanszírozható, az magyarázza el kommentben). Sajnálja azokat, akik elvesztik a munkájukat, de milyen jó lesz azoknak, akiknek nő a jövedelmük az adócsökkentés és a viszonylag jelentős béremelkedés miatt, miközben az árszint visszaesik.
Hangsúlyozta, hogy finn állami eszközökkel nem lehet a krízisből kilábalni, mert a nemzeközi piacoknak kell magukhoz térni. Nem lesz adóemelés sem fűnyíró, de szerkezeti változtatások szükségesek. Hm. Érdekes dolgok ezek.

3 megjegyzés:

Benkő Pál írta...

az adócsökkentés finanszírozása nem valami olyasmit jelent, hogy kell a költségvetésbe valami ezt ellensúlyozó elem (pluszbevétel, költséglefaragás), ami az eddiginél várhatóan feszültebb társadalmi helyzetben főleg hitelfelvétel kell legyen?

(és borzasztóan örülök, hogy írsz!!!!)

warpad írta...

Szervusz Pali, aranyos vagy, köszönöm, hogy olvasol és kommentelsz. Igazándiból okosat nem tudok válaszolni, van egy néhány dolog, ami a megjegyzésed kapcsán eszembe jut. Az én ingyenebéd-logikám szerint a hitelt is nekem kell megfizetni, és nagyrészt mindegy, hogy ezt jövedelemadó formájában fizetem-e. Amúgy amennyire tudom, több éven át szufficites volt az államháztartás, amikor egy adócsökkentés más értelmű. Nem hiszem, hogy a finn gazdaság versenyképessége és a jövedelemadó-szint között komoly összefüggés lenne pl.
A "feszültebb társadalmi helyzet" elgondolkodtatott. Bő évtizede még a finn gazdaság és társadalom egy valódi krízisen ment keresztül, emberek tönkrementek, elvesztették a lakásukat, öngyilkosok/alkoholisták lettek, húsz százalékosra emelkedett a munkanélküliség, nem tudom, meddig soroljam, szóval nem megtorpanásról volt szó. Ezzel együtt olyan fajta feszültség, mint amit mi itthon átélünk néhány éve, nem volt...

Benkő Pál írta...

akkor módosítom: a hitelt később (remélhetőleg jobb időkben) kell visszafizetni, és ha tényleg jobbak azok az idők, akkor a puszta jövedelemnövekedés is fedezheti, de mindenképp kevésbé kell az adókulcsot emelni, mint most.
nopersze ha még rosszabb idők jönnek...