sorrend

Már megint eltűntem, de ez az október valahogy macerás volt. Most mit lehet tenni. Több mindenről szerettem volna írni, de valahogy a torkomon akadt. Így volt ez a Mozart requiem koncerttel, a Verdiről most inkább nem beszélve. Ezekre most spongyát. Lenne egy csomó minden más is. Nyilván adott esetben fontosabbak, mint amihez most fogok hozzányúlni, de felgerjedt szittya vérem. Úgy is mondhatnám, hogy tele vele a hócipőm, ahogy a magyar sajtó bizonyos egyébként nagyon szimpla dolgokat tálal. Az apropó a Világgazdasági Fórum aktuális versenyképességi jelentése/listája, amelyről volt szerencsém olvasni először a finn sajtóban, aztán jött az Index. Kezdjük az utóbbin. A hír címe, hogy "Nagyot romlott a versenyképeségünk". A lead szerint az Egyesült Államok továbbra is első, a térség országai általában rontottak, Magyarország pedig hat helyet rontva kikerült az első harmadból. Én ekkor már a finn hírből több mindent tudtam ami innen kimaradt. Nyilván itt fontosabb volt, hogy Finnország hosszan első volt a ragsorban, és most visszaesett a másodikról a hatodik helyre. Ebből messzemenő következtetéseket a hír írója nem vont le, viszont megkérdezett egy szakembert, aki felvilágosította, hogy ebben az évben más módszertannal számoltak. Belinkelték továbbá az intézmény honlapját, ahol az információk elérhetők. Valami miatt az volt a benyomásom, hogy a finn közszolgálati jobban teljesített, mint az MTI, ami alapján az index írt, és hogy használható információt kaptam a hír elolvasásával. Na de mi a helyzet az indexszel? A VF honlapján található információ kétség kívül félrevezető, hiszen a kutatás vezetője azt nyilatkozza, az Egyesült Államok megerősítette vezető helyét a legversenyképesebb gazdaságként, holott tavaly hatodik volt. Ezzel együtt én úgy képzelem, picit utána lehetett volna nézni. Talán felesleges úgy címmel ellátni egy ilyen hírt, hogy "nagyot romlott a versenyképességünk", mielőtt tisztázzuk, hogy mit is jelent a VF indexe, hogy azt mikor hogy számoják, és az éves sorok összehasonlíthatók-e. A válasz persze nem, és nemcsak a módszertani váltás miatt. Az állítás, hogy kiestünk az első harmadból, szorosan véve helytálló, de átnézve az utóbbi hat-hét év listáit, pici hazánk szinte minden évben "rontott", miközben egyre több országot vettek számításba. 2001-ben 75 ország szerepelt a rangsorban, most 131. Ha az MTI és az index kedvéért százas listára vetítjük az összes helyezést, akkor 33-nál jobb eredmény az első harmadba tesz minket, annál rosszabb azon kívülre. Ezen az alapon két évben, 2003-ban és 2006-ban voltunk egyharmadon belül (a magyar gazdaság versenyképességének két nagy éve, ránézésre is nyilvánvaló...), legkíjebb 2002-ben és 2004-ben voltunk. Ha komolyan vennénk ezt az egészet, ugyanilyen határozottsággal mondhatnánk, hogy a magyar versenyképesség visszaesett a 2001-es szintre.
A jelentés értő olvasásával biztos nyerhető belőle érdekes információ, de a lista önmagában csak sarlatánkodásra alkalmas. Ezt vajon az újságíró tudja (akkor hazudik), vagy nem (akkor felkészületlen) az ismert dilemma szerint. Ehhez kapcsolhatnám még egy korábbi élményemet. Tavaly, amikor mindenféle egetverő baromságok röpködtek a levegőben az ország helyzetéről úgy pro mint kontra, az Index előállt egy olyan hírrel, hogy a "legutolsók vagyunk", ti. egy kutatóintézet az egész világra vetített országonkénti reálbéralakulási jóslattal állt elő, ahol ennek alapján sorrendbe rendezték az országokat. Akkor is felgerjedt szittya vérem, és írtam a cikk szerzőjének, megkérdeztem, ugyan már a jósolt reálbér-növekedés az milyen értelemben mutató, tehát ha annak minősül, akkor pontosan mit is jelez, és hogy kihez képest érdekes, valamint esetleg akár csak egy néhány éves sorba helyezve is mit mutatna, amire rövid úton eljutottunk odáig, hogy az újságíró közölte, ő nem közgazdász, ezért ezeken neki nem kell elgondolkodnia. Hm. Akkor kinek írta a hírt? Még valamin akartam puffogni az ügy kapcsán, de úgyis minek. Ígérem, legközelebb valami érdekesebb dologról írok. Pl. a Finnországban sincs kolbászból a kerítés témakörben...